Szeptember 16. A felújítás óta 90km lett beletéve. Gyerkőcöket motoroztattam meg az utcában, amikor előfordult az, ami még azóta nem, hogy Rozsdás a birtokomba került: benzincsapot át kellett forgatnom tartalékos állásba. Jött is a meglepi: részleges dugulás. Nem tud elegendő nafta utánfolyni. 17-én hazaérvén gondoltam egyet, és a babettás berkekben szokványos eljárás alkalmazása mellett döntöttem: tank kicitromsavazása. Leszedtem a csapot, kitöltöttem egy flakonba a maradék benzint, átmostam a tankot vízzel, majd csapnál ledugóztam, felöntöttem forró vízzel, és belepakoltam 2 zsacsek  citromsavat. Maga a csap nem volt eldugulva, a tartalék-kifolyó furat volt rajta tele rozsdadarabokkal. Hagyom hatni egy napot az elegyet.

Végül 2 nap lett neki adva, mert megfeledkeztem róla - 3x átforgattam, de mindig melóba menet, vagy lefekvés előtt jutott eszembe... Mindenesetre 19-én leengedtem a nedűt, és átmostam a tankot jól megrázogatva vízzel. Hogy az öblögetés hányszor ismétlődött, nem tudom. Amíg nem csak víz jött ki belőle, addig ismételgettem. Már csak meg kell tankolnom, és járkálni vele.

Október 13: 309 megtett km után a jobboldali villaszárból kijött az alsó persely. Lekaptam a moci elejét, és gyorsjavításként finom csiszpapírból tekerve rá egy karikát visszaütöttem a helyére. Ha már lent volt, a féket is kitakarítottam, pofát csiszoltam. Kicseréltem a km spirált is a Jawaszakitól kapott 207-es spirálra. Kenési pontokon ismételten átmentem. Ideje volt, mert a láncok már kívánták a törődést. Meg is takarítottam, mert délelőtt még a nedves úton mocorogtam vele. Továbbá kirámoltam egy jó darabot a fém mosogatódörzsiből amit a légszűrőházba raktam. Kevesebb levegőt kapott a kelleténél, ami nem is igazán volt eddig gond. De már visszaállhat rendes üzemre.

Régen írtam ide, pedig lett volna mit. Még októberben végeztem az ülésfelújítással. Azt a gumihéjat tettem rá, ami hibátlan volt. Fakötésű alátétet raktam a szegecsek alá. Így tartós lesz, de külcsínyből visszavesz. Pontosan ezért vásároltam november 9-én 207-es üléshuzatot Fehérváron Dankovicsnál. Vettem még egy kosarat is a csomagtartójára. Így már tényleg igazi babetta lett Rozsdás.
Kép nov.10-én:

2013. december 27. Az utólag vásárolt üléshuzatot leszedtem inkább a felújított ülésről, mert nagyon csálén állt rajta. Boltba menet vettem észre, hogy a kipufogó kifúj a hengernél. Ezt még az idén orvoslom.

2014

Március 14-én Velencei-tó kerülő túra bejárása volt műsoron. 2db 210-es volt a guruló partner, és igen-igen kellett tekergetni Rozsdás szarvát, hogy kapkodja a csülkeit. Hazaérvén el is határoztam, hogy megpróbálom mit mutat 12-es karbival.

Mikor máskor tudtam volna rá időt szakítani, mint túra előtti napon? Esteledett már, amikor még mindig bőszen állítgattam a benzinszintet... Nem is végeztem vele 21-én este, így másnap 6:00-kor ébresztő, és gondoltam adok neki még 2 lehetőséget, mielőtt visszapakolnám a 9-est.
A mopedet előszedve már láttam a hibaokot. Előző este ugyanis a szívócsonkra ráfogva a karbit minden okés volt, összeszerelve és csapot nyitva viszont dőlt a nafta a világba. A csőcsonkot nem tekertem helyére az áteresztőcsavarral (sötétben elemlámpát egyensúlyozgatva bocsánatos bűn). Ezt gyorsan tudtam korrigálni, de próbaúton kiderült, hogy a szint magas - sokat kap a jóból. Ismét szétszedtem, és utolsót szándékoztam állítani az utángyártott úszón.

FONTOS! Utángyártott úszóval óvatosan! A tengelyre rá kellett hajtanom a lemezeit, mert irtó nagyot "harapott" az a szar. Továbbá az úszó nem fért be a helyére szélességben, ezért a tengelytartó oldalaiból kellett reszelnem, hogy megfelelő legyen a mérete (leoldalaztam az úszó felfogatását). A beavatkozások után már nem akadt az úszó semerre, ergo tudtam játszani a szintbeállítósat.

Szóval hajtottam egy minimálisat az úszón, és összeszereltem. Próba során rendben lévőnek tűnt, ezért ez a karburátor maradt bent.
Március 22-én a túra eléggé szelesre sikerült, és nagyon gyengének éreztem Rozsdást. Lorsen barátommal konzultálva arra jutottunk, hogy egy próbát megér a kéményégetés. Nem a saját (hegesztett) rendszere lett koksztalanítva, hanem egy börzézett 207.500-as (külön szerelhető könyök és dob) kipuffantója. /Ha már égettünk, elvittem a 210esét is/.

Április 7-én megérkezett a Brútusztól vett Z=13-as kislánckerék; 10-én pedig átvittem Lorsen barátomhoz indikátorórás gyújtásbeállításra, és mivel benne voltunk a láncfeszesség beállításában (Ilaris is ekkorra beszélte meg Józsival néhány alkatrész leszállítását, nála volt nagyon nagy szükség a beállításra), beállítottuk Rozsdáson is - ez két emberes, mert még excenteres megoldású. Készült egy fotó is (nagyításhoz katt):

Június 11-én havernál melóztam, és már második napja Rozsdással jártam melózni. Ebédszünetről értem vissza, amikor is haverom elkérte, hadd menjen haza ő is kajálni. (Teherjén fönt volt még egy köbméter sóder + a cement). Nem bírta elindítani, és nem szólt hogy segítsek, hanem nekilódult.
Elszakította a gázbowdent. 4 perces gyorsszervíz: bowdenházat visszavágtam, a bowden végén pedig elkalapáltam egy 4es anyát. Így visszafűzve elindítottam neki, és lelkére kötöttem, hogy ne tépje a gázt, mert vele szándékozom hazamenni én is.
Kitartott a sufnizott bowden. El is raktam - tartalékosnak még jó lehet. Magát a bowdent szombaton 06.14-én tudtam megvenni. Ekkor meg is ejtettem egy közepes méretű szervizt: vettem a gázbowden mellé teló gumiharmonikákat. Pofám szakadt le amikor szembesültem vele, hogy a tavaly ilyenkor összerakott moped bal oldali teleszkóp porvédője kettészakadt. Magyarul egy évet bírt! Kicseréltem mindkettőt. Ha már szét volt borítva, az első fék pofáit átcsiszoltam, a dobot szintén, és féktisztítózva raktam össze. Állítottam az első féken is. Beapplikáltam a ventilátor-pollenszűrőt légszűrőbetétnek, kitisztítottam a karbit és a fúvókákat. Persze a gázbowdent is kicseréltem az újra miután átolajoztam. Beállítottam gyári értékre a benzin-levegő csavart, és beállítottam hozzá az alapjáratot. Az újdonsült levegőszűrőhöz ismét finomhangolom majd a karbit.
Amit észrevettem: a szívótorok a karbi oldalon, és a karbi szívócsonkja is eléggé durva felületileg. Illendő lesz felsíkolni, de ameddig nem falsol, nem piszkálom.

Július 7-én szándékomban állt megszüntetni valami benzincsöpögtetést. Beszereztem benzincsövet a "jobbikból", mert arra tippeltem, hogy a szűrőnél tágult ki. Nem így volt! A csap hollandernél eresztett. Rá szándékoztam húzni, de alig moccant egy minimálisat, megszakadt a menet a hollanderben. Új beszerzés lett szükséges. (Taiwani utángyártott)

Augusztus 16: A 210-es melegen örökké kapkodott, nem akart menni. Dugulást nem tapasztaltam a karbijánál, így csere történt. Rozsdás visszakapta a 9-es jikovját, a leszedett 12-es pedig átkerült Gandalfra. A kis 207-es így is lazán produkálja a 32-es utazótempót, de a 35-ös tartós forgatástól sem riad vissza.

Október 5: a moped alatt ismét folt. Engedi a benzint. Vajon hol? - A csapnál. Leengedtem a benzint, és parkolópályára tettem. Majd ha lesz idegrendszerem foglalkozni vele, akkor a gyáriból és az utángyártottból összerakok egy normális csapot. Ez a mozzanat október közepén történt meg. Az utángyártott taiwani csap tömítése egy kalap szamócát nem ért. Ezt kellett csak átcserélnem és magát a csapkallantyút.

2015

A télen közlekedett végig a kis 207-es, de február végén egyre érdekesebb dolgokat produkált. Rángatások, fuldoklások. Olyannyira elharapódzott a dolog, hogy közlekedésre alkalmatlan lett szegénykém.
Mivel volt másik 3 motor a portán, parkolópályára került egészen július végéig. Július 21-én ugyanis előszedtem, letakarítottam, és elhatároztam, hogy beüzemelem. Megtörtént, de bárhogy tekergettem a ház előtt, csak felpörgés-lehörgésig jutottam. Alapjáraton pötyögött sztenderen, de gázt nem engedett húzni, csak ha játszottam a szívató-tolattyúval is. Előszedtem hát a féktisztítót, és befújkáltam a szívócsonkot. Sejtésem beigazolódott. Mindkét csatlakozási ponton falsol.
Gondoltam ha már úgyis leszedem a karbit, akkor már egy 12-es jikovot rakok vissza rá. Előtte azonban nem kicsit kellett síkolnom a szívócsonkot. Sikerült oldószer-, hő- és vegyszerálló tömítő szilikont kerítenem a helyi barkácsboltból. Vágtam kartonból tömítéseket, és megsíkoltam a bakelitlapot is ami a henger és a szívócsonk közé kerül. Összeraktam az egészet, hagytam hatni, és csak másnap próbáltam ki. Egy párat forogtam vele az utcánkban.

Nyaralásból visszaérvén július 31-én gondoltam, hogy megyek vele egy nagyobb távot. 30km/h-t nem tudtam elérni vele, és ekkor már hörgött, kapkodott szerencsétlen. Nosza ismét szervíz, mert egy babetta nem babrál ki velem! Mivel a benzincsaptól a hengerig már okés volt a történet, próbáltam játszani a levegővel - eredmény ugyanaz. Hirtelen felindulásból kirámoltam a generátor állórészt, leforrasztottam a fent hagyott eredeti vezetékeket, kiszedtem a tirisztort, a gyújtótrafót, a gyújtókábelt és a pipát is, majd forrasztottam új vezetékeket a tekercsekre, fölsaruztam a végeiket, és egy F.A.GY. egységgel szereltem vissza, új gyújtókábellel és új gyertyapipával. Így próbálva ment Rozsdás mint a sakál. Rögzítettem az új gyújtóegységet, fölszereltem a burkolatokat, és már a 207essel  mentem boltba. Régen kerregtem vele, el is felejtettem, hogy mennyire szeretem hallgatni a süvítését :)
35km/h -nál tovább nem szoktam rángatni neki, de gondoltam egyszer meglesem mit tud a 12-es jikovval. Sík úton megvan neki a 40. Este átberregtem vele Tordasra csak azért, hogy meglessem mit szól a domborzati viszonyok változásához. Az igazság az, hogy nem szereti az emelkedőket. A régi hengerét el is viszem fúratni, vagy boltolok Jeszybácsival egy fúrt henger-dugó-gyűrűk együttest. Aztán a Vértes-Bakony túrán kiderült, hogy két ismerősöm 207eséhez viszonyítva is igen jó erőben van Rozsdás. Bolt visszafújva!

Szeptember 9-én elegem lett a benzincsap hollanderének lazaságából, és a fórumra beírt ötlet nyomán letömítettem teflonszalaggal. Egyelőre hibátlan.

Nem jegyeztem föl ide, csak a túrákhoz, hogy augusztus 9-én az idei első igazi hosszú távú használatán hazafelé tartva Baracskán megadta magát a km órám műanyag mutatója. Műtétre október 6-án került sor. Délutános műszakban a szabadidőmben szétjátszottam az órát, és a tartalékos darabomat is. A tartalékos óra fém mutatóját applikáltam be a szétporladt műanyag helyére.

X.17-én kicseréltem végre a teleszkóp szakadt gumiharmonikáit. A kilométerórát még nem tudtam egyelőre a helyére tenni, mert nem találom a tömítőgyűrűjét.
Ezt október végén raktam végül helyre. Most már újfent rója az utakat, fekete számlapos piros mutatós órával.

2015.10.15