Az R19 volt tehát a családi autó. Ugyanakkor a család bővülése miatt feleségem kijelentette, hogy neki is kell majd vezetnie. Elintéztem egy vállrándítással, hogy vigyed az autót, nem azzal járok dolgozni. Nem és nem, nem meri vezetni, mert nagy, fél tőle, és ha összetöri, akkor lefejezem. Az utolsó részt kikértem magamnak, de a fejéből nem lehetett kiverni azt, hogy 2. autó vásárlás. Egyébként ugyanabban az évben szerezte a jogsit mint én '94ben.

Valami kicsit akart, amit nem gond ha összekaristol. Ő tartja fenn, ezzel nem lesz gondom. Előre fejszámoltam - autófenntartás GYEDből? Érdekes lesz.
Renaut Clio 1.4 RT-t vett kishíján. Elvitték előle. Ezután kezdte nézegetni a daewoo tico-kat. Többet is látott hirdetve. Végül a budaörsi Metro melletti suzuki-kereskedésnél elég olcsón 156000,- Ftért hirdetett, leadott példányt néztük meg 2008 telén.

Életemben akkor láttam először ticot közelről. Rabul aztán nem ejtett. Január lévén csak akkor jött ki hozzánk eladó, amikor már néhány perce időztünk az autó mellett. Körbenézegettem. Bal eleje törve volt nem is kicsit. Hátulja szintén. Antenna megtörve, benne pedig valami űbergagyi rádiósmagnó figyelt. A csomagtartót nyitottam gyanútlanul, és reflexből hátraugrottam. Az egyetlen teleszkóp (gyárilag 1db) úgy mozgatja a fedelet, hogy a máshoz szokott ember kezéből kitépi az ajtót, és azon mozdulattal pofán is veri. Utóbbi tehát nem sikerült neki. A csomagtérnek látszó valamin megvidámodtam. Na ez igazi bevásárlókocsi. A régen ingyen adottból 4db megpakolt tescos-szatyor ki is merítette a teret.

Kipróbáltam. A motornak nem volt rossz hangja, de az automata szívatón meglepődtem. Később a daewoo fórumon kiderült, hogy típusjellemző, hogy hidegen olyan mintha szétforgatná a motort. Féltengelyek - tengelycsuklók is rendben voltak. Kormány jól járt, ajtók jól záródtak, kilincs mind megvolt (típushiba a törés). Karosszéria rozsdás, az alváz méginkább. Alku: 135000-ért elhozhatjuk. Adatok kellenek a forglomba visszahelyezéshez, átíráshoz. Feleségem bement a kereskedésbe papírozni, én kint maradtam és tovább nézelődtem. Az eladó vigyorogva megkérdezte, hogy tetszik-e? Közöltem: nem. De nem nekem kell tetsszen. Lehervadt a vigyor. Ennyiben maradtunk. Nem akart jópofizni amíg várakoztunk, én nem akartam beszélgetni. Átnéztem még pár dolgot, és megegyeztünk, hogy mikor lehet érte menni.

Kerekeket fényképeztem, akksit szintén, tartozékokat megtaláltam. - Ne akarjanak megrövidíteni.
A szomszédommal mentünk érte, mert feleségem még nem akart vezetni. No comment.

Ő volna:

Az első alkalommal amikor vezettem meglepett. A 0.8-as 3 hengeres "erőmű" nagyon intenzíven tudja mozgásba hozni a pehelysúlyú kasznit. Gyorsulása is van egészen 70 km/h-ig. Onnantól már erősen gondolkodik, hogy mit is kellene csinálni.

Első pozitívum: feleségem és a gyerekek nagyon megszerették. Valószínűleg azért kedvelték, mert akkora ablakai voltak, hogy simán kiláttak ők is.

Extrái: riasztó, ami nem működött, és csomagtér-világítás. Más nincs is. Utasvédelme az első swiftekével egyenértékű, de ha beül az ember, nem ázik meg.

Vétel után kötelező szervíz. (természetesen én finanszíroztam). Ekkor derült ki, hogy a fenntartás kimerül a tankolásnál. Nem mondhatnám hogy örültem a tudatnak: két autó szervizelését is nekem kell állni. De az olyan piszlicsáré dolgok, mint guminyomás, izzók stb ellenőrzése is az én dolgom.

Sorjában: Februárban egy utunk során sikerült egy körforgalmat  kilinccsel előre vennem. Meglepődés, majd beszerzés: 4 évszakos garnitúra gazdaságossági okok figyelembevételével. Debica Navigatort kapott 135/80 R 12

Hátsó ablakmosó fúvókát kellett beszereznem és egy kilincset. Előbbi nem volt rajta korábban sem, utóbbit sikerült letépnem egy befagyott ajtó kapcsán. Amikor hajtottam nagyon zavart a szélzaj. Ez a régi karambolnak volt köszönhető - az A oszlop nem volt tökéletesen a helyén. A kédergumi nem idomult hozzá, és a hézagon süvöltött a menetszél. Tavasszal vettem fekete ragasztó szilót, és kitakarítás után kinyomtam az űrt.

Nagyon zavart, hogy a középkonzolon nincs semmi fény, sötétben csak tapogatózni lehet a fűtés és egyebek után. A hulladék rádiót úgyis kibányásztam, és kapott egy normálisat. Gondoltam megnézem mizu a háttérben. Van! 1 db 4W-os foglalatnélküli az egész műszerfalközépre. Kapott SMD LEDeket. Faszás lett. (fehér LEDek narancs reflektorsheet-vel. A hátsó ködfény és tolatólámpa nem működött. Gondoltam izzócsere. Csak szerettem volna. A tolatólámpa csatlakozója szétporladt a kezemben, a foglalat úgyszintén. Sebaj, mert az izzó legalább öszerohadt  a foglalat fémrészével és a lámpatest hátuljával. Csak roncsolva bírtam kiszedni. A ködzárónál már óvatosabban fogtam hozzá, de az nem is volt annyira gány állapotban. Nosza NET: Kiderült, hogy a foglalatot a lámpatesttel együtt forgalmazzák, a májbeteg csatlakozóval, de legalább jó borsosan mérve (mindkettő esetében). Utánaolvasgattam, elméletileg a tolatólámpa nem kötelező, de ha van működnie kell. Mint minden egyéb fénynek. Ezt melegítve szétszedtem - mert alapból nem szerelhető - és a hátsó rozsdás részt letisztítva kétkomponensű fémragasztóval elkészítettem a tolatólámpa fenékrészét, vezetékpárt húztam bele, feltöltöttem sziloplaszttal síkba, és erre a ragasztómasszára ráültettem a már elkészített nyákot - rajta előtétellenállásokkal és diódákkal. Végezetül unixban kapható ragasztóval (úgy kértem, hogy fényszóróra kell ráragasztanom az üvegét) ráragasztottam a lámpára az üveget. Újravezetékeztem a ködzárót és izzót cseréltem benne. A tolatófény működött, a ködös nem. Tovább bontottam - a kaszniban a hátsó kábelköteg és a középrész toldásánál érdekes dolgot tapasztaltam: az, hogy a ködzáró érintkezőin kijött a "zöldpenész" egy dolog. Kicsit tovább hajtottam a filcet mint elegendő lett volna: az utastér-világítás megoldása: eredeti kábel elvág csatlakozási pont előtt, vezetéket hozzásodor és szigetelőszalaggal rögzít. Ugyanez eljátszva a hátsó helyzetjelző szállal is. (Egy vezetékről megy benne mindkét helyzetjelző.)

A hátsó korbács a karosszériából a jobb hátsó kerékjáratnál lép ki a kaszniból, és a hátsó sárvédő alatt elvezetve - fülekkel - bal hátsó kerékjáratban felhúzva támadja a bal hátsó lámpát. Csókoltatom az idióta koreait aki tervezte! Lényeg: az ütközés következtében több vezeték is sérülhetett, amit egyszerűen belső kábelezéssel oldottak meg - sodorgatva! Határoztam: korbács csere hátul kompletten. Jó ötlet volt. Minden működött. Elöl is kibogoztam néhány összetekergetést és pótoltam a vezetékeket teljes hosszukban. Az akkura direktbe ráaggatott drótoknak megkeresgéltem a helyét... egyszóval megoldottam, hogy ne gyulladjon ki spontán a kocsi a családom alatt.

3 évszakban nagyon irritálta a tico a többi autóst. Eléforogtak az úton, alig-oldaltartással előzgették. Lehetne sorolni az emlékeket az egyes forgalmi helyzetekről... Tény: a 4évszakos gumi ellenére télen nem volt ellenfele! Ahol más 40-et mert menni, én vígan zörögtem 60-70es tempóval, méghozzá úgy, hogy nem kellett markolnom a kormányt, hogy a hóbuckák ki ne tépjék a kezemből, és fékezni is jól lehetett. Úgy ment télen a hóban a kisautó mintha szántalpai lettek volna. Hóban nagyon szerettem vezetni én is.

Fogyasztása: feleségem maximum 5 litert tudott vele bekortyoltatni 100km-en az átlag 4,3 körülre tehető. Nekem sikerült a ráközelíteni a 6 literre. Mondjuk abban az is benne volt, hogy sík úton megnéztem hol a vége. Városban pedig hülyegyerek módra közlekedtem, valamint dobott rajta a nyitva megragadt termosztát is. Ez mondjuk novemberben már érzékelhető volt. Feleségem nem panaszkodott a fűtésre, azt mondta, hogy fúj be meleget. - Ja! Épphogy langyosat. Egyik városban szaladós úton vettem észre, hogy nem akar melegedni bent a légkör (a hőfokmutató csak design elem a ticoban), valamint nem akar kikapcsolódni az automata szívató. Nosza másnap vettem is termosztátot és fagyállót + desztvizet és kicseréltem. Volt is meglepődés feleségem részéről, és zokniégető fűtés az autó részéről.

Az első vizsgára cserélnem kellett az első lengőkarokat (a lengősben van rögzítve a csapszeg is). Valamint a stab. kar gumipogácsáit. Magát a vizsgát döccenés nélkül vette.

Későbbiekben jobboldali féltengelycsuklót kellett cserélni, és egy hátsó kerékcsapágyat.
Míg a háznál volt, előfordult féktárcsa + dupla kerékcsapágyak cseréje + fékpofák (előbbi bosh, utóbbi textar).

Napi használatban volt az autó, mígnem egyik délután el kellett szaladnom a szomszéd városba. Feleségem éppen hazaért - gyors váltásban gondoltam megyek a ticoval. Első kanyarban kivillant a kézifék lámpa. Megnyomkodtam a kéziféket, de nem volt zűr. Visszamentem a házhoz, és leraktam. Elhúztam motorral. Visszaérve gondoltam ránézek a verdára. Próbálom a féket. Na az a második pedálnyomásra megszűnt létezni. Alánézve láttam, hogy a jobboldali fékdobnál nyomok vannak. Legalább nem nyom nélkül tűnt el a fékolaj. Otthon még volt fékolajam, azt ráöntöttem, és bejelentkeztem másnapra szervizbe. A rátöltéssel sikerült eljutnom a szerelőkig. Megcsinálták - fizettem. 2 hónapra rá a kézifékbowdent kellett cseréltetnem, mert berohadt.

Később elkezdte csipegetni az olajat. Szelepszár-szimmering cserék ráfértek volna már.
A karosszérián kijavítottam a rozsdafoltjait, és javítószínnel színre is fújtam. Alját is ápoltam kicsit, mert már igényelte, de küszöbcseréért is kiabált már a verda.

Műszakira amennyire csak lehetett összeférceltem, de rossz hírt kaptam: hátsó hídon tulajdonképpen az összes szilentet cserélni kell. Leadtam szerelőhöz. A teljes hidat lebontották végül, mert máshogy nem bírták kiszedni őket. Eredmény, hogy az egyik fém fékcső eltört. Csere, de akkor már a másikat is, mert az meg meg van indulva - ki fog lukadni.
Cirka 36ezret költöttem arra, hogy átmenjen a műszakin, de a tartóssághoz cserélni kellett volna a küszöböket, és a motortömítéseket - mindet.